Árnyak könyve
A wiccák fontos kézikönyve, amelyben a szertartások összes elemét megtaláljuk, a könyörgést, a megszólítást, a szertartások elemeit, a rúnákat, a mágia szabályait. A wiccák fontos kézikönyve, amelyben a szertartások összes elemét megtaláljuk, a könyörgést, a megszólítást, a szertartások elemeit, a rúnákat, a mágia szabályait. Az Árnyak könyve néhol boszorkányról boszorkányra hagyományozódott, általában a beavatáson keresztül; ám napjainkban szinte minden wicca önálló könyvet szerkeszt magának. Rejtett tudományaikat már régebben is az Árnyak könyvében foglalták össze, ám ennek tartlamát csupán

a csoport vezetői ismerték, kézzel másolták egymásról, vagy emlékezeükre támaszkodva jegyezték meg. Sok csoportban megsemmisítettéka  könyvet, ha tulajdonosuk meghalt

Pentákulum:

Általában síkfelületű arany-, ezüst-, réz-, fa-, viasz- vagy anyaglap a felületére vésett bizonyos jelekkel. A wicca jelképek közül a legáltalánosabb és valójában nélkülözhetetlen szimbólum a pentagramma, vagyis az ötágú csillag. A pentákulum a szertartásmágia eleme. Ebben az ősi művészetben legtöbbször a védelem eszközeként szerepel, illetve a szellemek, megidézésére szolgál. A wiccák számára a földelem jelképe, kiválóan alkalmas az amulettek, talizmánok és hasonló, ünnepélyesen felszentelt tárgyak mintázatául. Néha az Isten és az Istennő megidézésére használják.

Athame

A bűvös kés, más néven athame vagy tőr története régi időkre nyúlik vissza. A wicca hagyományok értelmében soha nem használtuk fizikai jellegű vágásra, a kezdetektől fogva az energiákra irányítottuk, hogy fenntarthassuk azokat a szertartások és varázslatok ideje alatt. Az istenségek megidézésekor vagy fohászkodás közben ritkán vesszük elő, mert elsősorban az erőviszonyok befolyásolására és irányítására használatos eszköz. Az Isten és az Istennő megidézéséhez csak egész kivételes esetben ajánlott.

Üst

Ideális esetben vasból készül, három lábon áll, legszélesebb részénél szűkebb a szája. A boszorkányt el sem lehet képzelni üst nélkül. A wicca vallás az üstöt az Istennő jelképének, a termékenység és a nőiség foglalatának tekinti. Egyúttal a víz elem, az újjászületés, a halhatatlanság és az ihlet szimbóluma. Az üstök mérete változatos. A kicsi, tíz-húsz centiméteres átmérőjűtől a méteres öblű monstrumokig mindenfélét lelhetünk.

Füstölőtartó

A füstölőtartóban égetjük az illatos füstölőket. Lehet fémből készített lengethető tárgy, de a célra megfelel egy egyszerű kagylóhéj is. A füstölőtartóban a ceremóniák alatt végig parázslik a füstölő. A füstölőket a szertartás sikeréért, a művészi hatás fokozásának kedvéért és illatukért egyaránt használjuk. Ha nincs meghatározva, milyen füstölő való a ceremóniához vagy a varázslathoz, hallgassanak a megérzéseikre és alkotói ösztöneikre, s állítsanak össze valamilyen keveréket.

Varázspálca

A legfontosabb mágikus kellékek egyike. Több ezer esztendeje alkalmazzák különféle varázslatokhoz és vallási ceremóniák során. A megidézés eszköze. Az istennőt és az Istent szokás felemelt varázspálcával megidézni. Szokás továbbá a varázspálcával közvetlenül irányítani az energiát, például amikor varázskört vagy mágikus jelképet rajzolunk a földre; rámutathatunk a veszélyre, miközben tökéletes egyensúlyban nyugszik a tenyerünkön vagy a kezünkben; s a vízben előkészített főzetek megkavarására is használható. Hagyományaink mintájára a következő fákból készíthető a jó varázspálca: fűz, bodza, tölgy, alma, barack, mogyoró, cseresznye és egyéb kemény fák. Olyan gallyat szokás vágni, amelynek hossza megegyezik az ember könyökhajlatától a mutatóujja hegyéig mért távolsággal, de ez nem a kötelező méret.

(forrás: Internet)